Egy molyos kihívás miatt végül fellapoztam ezt a könyvet. Sokáig pdfben volt meg a tabon, de mikor még Pesten voltam, az egyik postán megláttam az olcsó polcon, és 790 forintért nem tudtam otthagyni. Molyon agyondícsérték, ezért megelőlegeztem neki a bizalmat.
Korábban mindig csak belelapozgattam, és valahogy mindig ott sikerült kinyitnom, ahol éppen vulgáris beszéd volt, ezért halogattam az elkezdését. Tegnapelőtt viszont nekiálltam.
Nagyon szép történet lenne, de sajnos nagyon nagy hangsúlyt kap benne a szexuális vonzalom, amitől én speciel hányok. Így azokat a részeket vagy átugrottam, vagy csak pár szót olvastam el belőle, mert egyszerűen undorodtam azoktól a részektől. Most nagyon ilyen mindentől undorodok-korszakomat élem.

Ike-ot nagyon szerettem, ő a szellemkatona, és számomra hozzá kapcsolódik a főszál, az övé az igazi befejezés. Az, hogy van egy élő ikertestvére, aki kiköpött olyan, mint ő, kicsit kegyetlen húzás az írónőtől. Nagyon azt a benyomást kelti, hogy ha nincs ló, jó a szamár is.. igaz, hogy George nem olyan, mint Ike, de ezt is lehet szeretni, ha nem ezért, akkor azért. Ez nekem annyira idegen volt, akárhogy próbálta szépíteni az író a helyzetet. Nem sokáig rágódtam rajta, miután befejeztem. Ike-ot sajnáltam, de hát ez van. Egyszer el lehet olvasni, mert néhol jópofa poénok vannak benne. Túladni nem akarok rajta, mert Ike-ot túlságosan megszerettem... De hogy valaha újraolvasnám-e... fogalmam sincsen, talán évek múlva, ha már esetleg nem leszek ennyire prűd és elutasító, addig meg elfér a polcon.
A molyos értékelésekkel, amik agyonajnározzák, nem értek egyet. Semmi varázslatos nincsen benne, nem hiszem el, hogy a mai nők ennyire kiéhezettek, hogy ilyen sztorikon élvezkednek és számukra ez olyan romcsi. Tele van vulgáris kifejezésekkel a könyv, pedig nagyon könnyen eladható lett volna anélkül is. Száh, mindegy. Ezen is túlvagyok, olvastam már rosszabbat is, itt legalább a cselekmény elment egynek.