Kellemes kikapcsolódás volt a könyv. A harmadik fejezettől kezdett egész izgalmas lenni, és végig fenntartotta a figyelmet. Gabe-t sajnáltam a végén, kár, hogy nem kapott ennél vidámabb befejezést a regény. Sajnálom azt is, hogy Lisette egyáltalán nem is törekedett arra, hogy megéljék az örök fiatalságot, egyszerűen csak léteztek és semmi más. Nem is csoda, hogy mindkét gyerkőc besokallt.

Az alaptörténet nem rossz. Mondjuk én nem vagyok ehhez hozzászokva, mert elég rég olvastam vöröspöttyös könyvet, de na... Szóval a történet szerint Lisette valami mágiát használ magán és a gyerekein, és ezáltal megmaradnak fiatalnak, örökkön örökké. Időről időre pénzes férjeket keres magának, akik vagy balesetben, vagy természetes halállal meghalnak, de a lényeg, hogy a vagyon mindig Lisette-re száll. Máshogy nem tudják fenntartani magukat, mert a munkához születési anyakönyvi kivonat kellene, azt meg ugye ők nem mutathatják be... A gyerekek attól szenvednek, hogy sohasem nőhetnek fel, ami érthető, deee én azért úgy képzelem, hogy egy elme nemigen rekedne meg egy tizenéves kamasz szintjén még akkor sem, ha a teste egy gyermeké. Ez volt zavaró, hogy néhol a kislány azon hisztizett, hogy ő bulizni és fiúzni akar, máskor meg azt mondta, hogy ő sosem nőhet fel, sosem lesz felnőtt.
Mmm, mondanám, hogy nagyobb csavart vártam, deee ez a könyv kikapcsolt, szórakoztatott, valamennyire meg is lepett, úgyhogy egynek nem rossz. Mindenképp az olvasható és szerethető könyvek közé sorolom.:)